HU 
FR 
BE-FR 
BE-NL 
DE 
EN 
NL 
ES 
IT 
SK 
DK 
SE 
november 2022
Bernd
Francia
Home > Marokkó-Algéria: új regionális fegyverkezési verseny
Nyugat-Szahara marokkói fennhatóságának elismerése óta - cserébe a Marokkó és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért - a hivatalos média ismét egy régi regionális rivalizálással foglalkozik: a Marokkó és Algéria közötti rivalizálással.[1].
A spanyolok 1975-ös távozását követően, amikor Marokkó annektálta Nyugat-Szaharát, létrejött a Polisario Front (a Saguia el-Hamra és Rio de Oro felszabadításáért küzdő népi front spanyol rövidítése), amely az egykori spanyol gyarmat függetlenségét követelte.[2]. Algéria azonban elismerte a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot (SADR), ami 1976-tól 1988-ig diplomáciai szakításhoz vezetett marokkói szomszédjával.[3]. Ugyanebben az időszakban, 1975 és 1991 között háború tört ki Marokkó és az Algéria által támogatott Polisario Front között. Tűzszünettel ért véget[4].
Mindazonáltal az Algéria és Marokkó közötti rivalizálás soha nem szűnt meg, és napjainkban is általában csökkentek a kapcsolataik.[5]. Először a szárazföldi határokat zárták le 1994 óta, majd 2021 augusztusának vége óta az algériai légteret is lezárták a marokkói repülőgépek elől, 2021 szeptemberétől pedig megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok.[6]. Ráadásul Marokkóval ellentétben Algéria soha nem létesített kapcsolatot Izraellel, és továbbra is a világ egyik legmobilizáltabb állama a palesztin ügy érdekében.[7].
Másodszor, az algíri kormány még mindig otthont ad a szaharai menekülttáboroknak Tindouf városában, valamint a Polisario Front főhadiszállásának.[8]. 2020 novemberében a tűzszünetnek a Polisario Front általi felmondása a feszültségek újbóli kiéleződéséhez vezetett a térségben: szaharai tűzharcok a marokkói erőkkel és dróncsapások, amelyek három algériai sofőr halálához vezettek.[9].
Az algériai-marokkói feszültségek mögött azonban fontos politikai és katonai befolyási harcok húzódnak meg.[10]. Marokkó, mint "fő nem NATO-szövetséges" (2004 óta) hagyományosan főként nyugati fegyverekkel (Franciaország, USA), míg Algériát Oroszország és Kína látja el katonailag.[11]. A harckocsik tekintetében Algéria 1300 és 2000 közötti modern T72 M1M vagy AG és T-90SA típusú harckocsival rendelkezik, míg Marokkó 700 harckocsival rendelkezik, és az Abrams harckocsi szerződés átadásával eléri az 1000 harckocsit.[12].
Ami a légi képességeket illeti, Algéria várhatóan az új orosz Szuhoj 57-es vadászgépek első vásárlója lesz, "amelyeket még soha nem adtak el exportra".[13]. Marokkó 73 könnyű vadászbombázóval rendelkezik, amelyek közül a legújabb a nemrégiben beszerzett 23 F16-os. Algéria modern flottája 58 Szuhoj 30 MKA többcélú vadászgépből, mintegy 15 MiG29S-ből és mintegy 40 Szu24 bombázóból áll.[14]. Végül a földi légvédelmi rendszer tekintetében Marokkó amerikai Patriot rendszerekkel rendelkezik, míg Algéria az orosz megfelelővel, az S-300-as rendszerrel.[15].
A katonai kiadások mindkét országban évről évre nagyobb mértékben nőnek, mint valaha. Csak 2018-ban az Afrikába irányuló fegyverimport 61 %-t tett ki.[16].
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) statisztikai adatai szerint Algéria 2019-ben több mint 10,33 milliárd dollárt (2020-ban 9,7 milliárd dollárt) költ fegyverletételre.[17]. A SIPRI szerint Afrikában ez az ország költötte a legtöbbet (az afrikai kiadások több mint negyedét), amelyet Marokkó követ 3,76 milliárd dollárral (2020-ban 4,8 milliárd dollár).[18].
Marokkóban a 2022. évi költségvetési törvénytervezet a katonai költségvetés történelmi növekedését irányozza elő, amely elsősorban a fegyverek beszerzésére és a marokkói fegyveres erők személyi állományának megerősítésére irányul, és a 2021. évi 4,295 milliárd euróról 2022-re 4,8 milliárd euróra emelkedik.[19]. Az algériai Honvédelmi Minisztérium teljes költségvetése 1300 milliárd dinár, azaz 9,5 milliárd dollár (8,35 milliárd euró) lesz.[20]. A korábbi évekhez képest Algéria közel 80 milliárd dinárral, azaz 590 millió dollárnak (kb. 519 millió eurónak) megfelelő összeggel növelte katonai költségvetését.[21].
Marokkó és Algéria továbbra is fenntartja a katonai beruházások hagyományát, hogy nemcsak a Maghreb-országokban, hanem Afrikában is vezető szerepet töltsön be.
2021 Minden jog fenntartva BRAUN
[1] KAJJA, Kamal, "Maroc, Algérie : nouvelles tensions sur fond de rivalités de pouvoir entre les deux voisins", Hérodote, vol. 180, n°1, 2021, § 1. URL: https://www.cairn.info/revue-herodote-2021-1-page-72.htm; OZTURK, Timour, "Feszültség Algéria és Marokkó között: hogyan eszkalálódott a válság", Franciaország Inter. URL: https://www.franceinter.fr/monde/tensions-entre-l-algerie-et-le-maroc-comment-la-crise-s-est-envenimee, közzétéve: 2021.11.4., megtekintve: 2021.11.18.
[2] "Nyugat-Szahara: miért potenciális nyílt háború ez a posztkoloniális konfliktus", TV5 Monde. URL: https://information.tv5monde.com/afrique/sahara-occidental-pourquoi-ce-conflit-post-colonial-laisse-craindre-une-guerre-ouverte, közzétéve: 2021.11.6., megtekintve: 2021.11.18.
[3] DESORGUES, Pierre, "Sahara occidental: jusqu'où peut aller les tensions entre l'Algérie et le Maroc? TV5 Monde. URL: https://information.tv5monde.com/afrique/sahara-occidental-jusqu-ou-peuvent-aller-les-tensions-entre-l-algerie-et-le-maroc-431118, közzétéve: 2021.11.4., megtekintve: 2021.11.18.
[4] "Nyugat-Szahara: Miért... (Id., n°2).
[5] KAJJA, Kamal, "Marokkó, Algéria...", 19. pont (Id., n°1).
[6] BOUOIYOUR, Jamal, "Algéria-Marokkó: semmi sem értékesebb, mint egy jó ellenség", Le Point. URL: https://www.lepoint.fr/afrique/algerie-maroc-rien-n-est-plus-precieux-qu-un-bon-ennemi-02-09-2021-2441234_3826.php, közzétéve: 2021.09.2.; KADIRI, Ghalia, "Les tensions entre le Maroc et l'Algérie paralysent les échanges économiques", A világ. URL: https://www.lemonde.fr/afrique/article/2021/10/07/les-tensions-entre-le-maroc-et-l-algerie-paralysent-les-echanges-economiques_6097518_3212.html, közzétéve: 2021.10.7.; "Miért zárta le Algéria a légterét Marokkó előtt? CNEWS. URL: https://www.cnews.fr/monde/2021-09-23/pourquoi-lalgerie-t-elle-ferme-son-espace-aerien-au-maroc-1129738, közzétéve: 2021.09.23., megtekintve: 2021.11.18.
[7]AYACHE, Safia, BLAISE, Lilia, BOUSSION, Mathilde, KADIRI, Ghalia, OLLIVIER, Théa, "Manifestations, appels au calme et dénonciation de l'occupation : les réactions en Afrique au conflit israélo-palestinien", A világ. URL: https://www.lemonde.fr/afrique/article/2021/05/17/manifestations-appels-au-calme-et-denonciation-de-l-occupation-les-reactions-en-afrique-au-conflit-israelo-palestinien_6080479_3212.html, közzétéve: 2021.05.17., megtekintve: 2021.11.18.
[8] OZTURK, Timour, "Feszültségek Algéria között... (Id., n°1).
[9] OZTURK, Timour, "Feszültségek Algéria között... (IdNo. 1); "Nyugat-Szahara: Miért..." ( (IdTHIBAULT, Guillaume, "Algérie-Maroc: des tensions diplomatiques de plus en plus fortes", RFI. https://www.rfi.fr/fr/afrique/20211104-alg%C3%A9rie-maroc-des-tensions-diplomatiques-de-plus-en-plus-fortes, publié le 4.11.2021, consulté le 18.11.2021.
[10] BOURDILLON, Yves, "Nouvelle escalade des tensions entre l'Algérie et le Maroc", Les Echos. URL: https://www.lesechos.fr/monde/afrique-moyen-orient/nouvelle-escalade-des-tensions-entre-lalgerie-et-le-maroc-1361108, közzétéve: 2021.11.4., megtekintve: 2021.11.18.
[11] KAJJA, Kamal, "Marokkó, Algéria...", 25-26. pont (IdTOUSSAINT, Tanguy K., "Algérie - Maroc : que pèsent leurs forces militaires ? TV5 Monde. URL: https://information.tv5monde.com/afrique/algerie-maroc-que-pesent-leurs-forces-militaires-431591, közzétéve: 2021.11.7., elérés: 2021.11.18.
[12] KHARIEF, Akram, "Algéria - Marokkó: Mit nyomnak katonai erőik? Közel-Kelet Eye.
URL: https://www.middleeasteye.net/fr/opinion-fr/algerie-maroc-que-pesent-leurs-forces-militaires, közzétéve: 2018.11.12., elérés: 2021.11.18.
[13] TOUSSAINT, Tanguy K., "Algéria - Marokkó..." (Id., n°11).
[14] KHARIEF, Akram, "Algéria - Marokkó..." (Id., n°12).
[15] TOUSSAINT, Tanguy K., "Algéria - Marokkó..." (Id., n°11).
[16] KHARIEF, Akram, "Algéria - Marokkó..." (Id., n°12).
[17] BOUOIYOUR, Jamal, "Algéria-Marokkó ... (Id., n°6).
[18] BOUOIYOUR, Jamal, "Algéria-Marokkó ... (Id., n°6).
[19] HAMID, Malick, "Armement et recrutement massive: le Maroc gonfle son budget militaire", Afrik.com.
URL: https://www.afrik.com/armement-et-recrutement-massif-le-maroc-gonfle-son-budget-militaire, közzétéve: 2021.10.25., megtekintve: 2021.11.18.
[20] "A viharos politikai és biztonsági helyzetben az algériai hadsereg növeli a 2022-es évre szóló költségvetését, ALGERIEPART PLUS. URL: https://www.algeriepartplus.com/dans-un-contexte-politique-et-securitaire-houleux-larmee-algerienne-augmente-son-budget-pour-lannee-2022/, közzétéve: 2021.10.21., megtekintve: 2021.11.18.
[21] Id.
