HU 
FR 
BE-FR 
BE-NL 
DE 
EN 
NL 
ES 
IT 
SK 
DK 
SE 
november 2022
Bernd
Francia
Home > Ritkaföldfémek: nem csak diplomáciai fegyver a nemzetközi színtéren
A médiában - legyen szó reklámokról, híradásokról vagy televíziós hírekről - gyakran szóba kerül egy bizonyos téma: a zöld energia. Az olyan természeti katasztrófák, mint a németországi és belgiumi árvizek (2021. július) vagy a Földközi-tenger körüli erdőtüzek (2021. augusztus) miatt egyre több politikus emeli fel az éghajlati vészhelyzetet.[1]Ragaszkodnak a zöld energia, különösen a megújuló energia (fotovoltaikus panelek, szélturbinák) és az elektromos autók fokozatos használatához is.[2].
Érdekes megjegyezni, hogy az alternatív energiához használt anyagok között vannak a ritkaföldfémek, a 17 kémiai elem (szkandium, ittrium és a 15 lantanid) csoportja, amelyek számos csúcstechnológiai iparág (különösen a hadászat) és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák (szélturbina-mágnesek) alapvető elemévé váltak.[3]. Ezeket a digitális területen használják, például az indiumot az érintőképernyőkhöz, valamint a neodímiumot, galliumot, diszpróziumot és praseodímiumot a fotovoltaikus panelekhez, szélturbinákhoz és elektromos autókhoz.[4].
E ritkaföldfémek tulajdonságai (nagy hőstabilitás, nagy elektromos vezetőképesség, erős mágnesesség) jelentős teljesítménynövekedést tettek lehetővé a technológiákban, miközben csökkentették a felhasznált anyagok mennyiségét.[5].
A ritkaföldfém bányák termelése azonban 25 év alatt majdnem megháromszorozódott, az 1995-ös 80 000 tonnáról 2019-ben 213 000 tonnára, és Kína dominál a termelésben (62 %), jóval megelőzve az USA-t (12 %) ...és Mianmart (10 %).[6].
Csak Kína a 2019-ben felhasznált ritkaföldfémek 85 %-nyi mennyiségét állítja elő.[7].
Ami a tartalékok megoszlását illeti, az Egyesült Államok Geológiai Intézetének (USGS) becslései szerint: e tartalékok több mint háromnegyedét (azaz 120 millió tonnát) a világ három országa birtokolja: Kína, Brazília és Vietnam.[8]. De nagy tartalékok vannak Indiában és Oroszországban is[9].
A ritkaföldfémek kitermelésének azonban számos hátránya van: a hulladékok toxicitása, a talaj és a víz (talajvíz) szennyezése.[10]. Guillaume Pitron újságíró és ritkaföldfémek szakértője, a könyv szerzője szerint ráadásul A ritka fémek háborúja (2018) szerint az energiatakarékos izzókban is használt gallium egyetlen kilogrammjához 50 tonna kőzetet kell kitermelni.[11]. A Toyota Prius 1 kg neodímiumot tartalmaz a motorjában, emellett 10 kg lantán van az akkumulátorában.[12]. A szélturbinák tekintetében offshoreKözvetlen meghajtású motorokat használnak, és állandó mágneses generátort igényelnek; mindegyik körülbelül 600 kg ritkaföldfémeket (diszpróziumot és neodímiumot) tartalmaz megawatt teljesítményenként.[13].
Ezenkívül két másik probléma is felmerül, ezúttal az erőforrások termelésével és exportjával/importjával kapcsolatban: (1) a ritkaföldfémek geológiai kritikussága (pl. a jövőbeli szükségletek fedezésére való elégségességük), (2) a fogyasztó országok - elsősorban az USA, Európa és Japán - ellátásbiztonsága, tekintettel a geoökonómiai kérdésekre és a környezeti hatásokra.[14].
Az USA és az EU valóban azon dolgozik, hogy diverzifikálja a ritkaföldfémek beszerzési forrásait, hogy csökkentse a Kínától való függőségét.[15]. E cél elérése érdekében az USA 2021 márciusában újraindítja a 2000-es évek óta felhagyott Mountain Pass bányát, míg az EU szövetséget akar létrehozni az ellátás biztosítására.[16]. Az Európai Bizottság által finanszírozott Enviree projekt által[17]Európa egy másik lehetőséget is keresett függetlenségének növelésére: az európai bányák hulladékának hasznosítását, hogy a területén ritkaföldfémeket állítson elő.
Európában is, nemzeti szinten, az újrahasznosításra összpontosítva, két nagy európai bányászati projektet vizsgálnak (Norra Karr Svédországban és Kvanefjeld Grönlandon).[18]. Még az EU-ból nemrég kilépett Nagy-Britanniában is épül az első nagy ritkaföldfém-feldolgozó üzem, mégpedig az észak-angliai Hullban.[19].
Nyilvánvaló, hogy a ritkaföldfémek és a zöld energia a digitális világ számára előnyösek, de fokozatosan új diplomáciai fegyverré váltak, mint korábban az olaj esetében a Nyugat, az arab országok és Oroszország között.
Ezúttal Kína és a Nyugat közötti új rivalizálásról van szó, amely technológiai hatással van az egyes iparágakra (a Huawei, a Google és a Tesla esete).[20]. Kína már 2010-ben, a Senkaku/Diaoyu-szigetekkel kapcsolatos kelet-kínai-tengeri feszültségek idején is a ritkaföldfémeket használta Japánra gyakorolt nyomásgyakorlás eszközeként, amikor felfüggesztette e fémek Kínából Japánba irányuló exportját, amely így átmenetileg megfosztotta digitális iparát az erőforrásoktól.[21].
2013-ban egy amerikai kongresszusi jelentés megállapította: "Kína közel monopolhelyzete [a ritkaföldfémek előállításában] a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyt jelent".[22]. A "zöld energia" tehát "geopolitikai érdekeket" jelent.
2021 Minden jog fenntartva BRAUN
[1] SAUBADE, Louise, "VIDEÓ: Tüzek, árvizek, hőmérsékleti rekordok: 2021 nyara a klímavészhelyzet jegyében", Ouest France. URL: https://www.ouest-france.fr/environnement/climat/video-incendies-inondations-records-de-temperature-un-ete-2021-place-sous-le-signe-de-l-urgence-climatique-58d7a6e0-1bfc-4ea8-be2c-af8c3a25e0ac, közzétéve: 2021.08.19., megtekintve: 2021.11.3.
[2] TESSIER, Louise, "Megmenthetnek minket a megújuló energiák? Mosquito.be. URL: https://www.moustique.be/actu/environnement/2021/10/15/le-renouvelable-peut-il-nous-sauver-213202, közzétéve: 2021.10.15., elérés: 2021.11.3.
[3] A tizenöt lantanid a lantán, cérium, praseodímium, neodímium, prométium, szamárium, európium, gadolínium, terbium, diszprózium, holmium, erbium, túlium, itterbium és lutécium ("Ritkaföldfémek, mik ezek?", Geo.fr. URL: https://www.geo.fr/environnement/definition-terres-rares-scandium-yttrium-et-lanthanides-124433, közzétéve: 2014.09.8.); "Ritkaföldfémek az energetikai átmenetben: Milyen veszélyek fenyegetik a "modern kor vitaminjait"?", IFP Énergies nouvelles. URL: https://www.ifpenergiesnouvelles.fr/article/les-terres-rares-transition-energetique-quelles-menaces-les-vitamines-lere-moderne, közzétéve: 2021.01.7., megtekintve: 2021.11.3.
[4] HÉRARD, Pascal, "Környezetvédelem: ritka fémek és az energetikai és digitális átmenet rejtett arca", TV5 Monde. URL: https://information.tv5monde.com/info/environnement-les-metaux-rares-et-la-face-cachee-de-la-transition-energetique-et-numerique, közzétéve: 2018.04.27.; "Ritkaföldfémek: az energetikai átmenet árnyékai?", Atlante.co.uk. URL: https://www.atlante.fr/les-terres-rares-ombres-de-la-transition-energetique/, hozzáférés: 2021.11.3.
[5] "Ritkaföldfémek..." (Id., n°3).
[6] Id.
[7] GRAU, Juliette, SORIA, Olivier, "Ritkaföldfémek: Kínától való túlzott függőségünk (és hogyan szálljunk ki)", The Conversation. URL: https://theconversation.com/terres-rares-notre-ultra-dependance-a-la-chine-et-comment-en-sortir-125855, közzétéve: 2019.10.28., elérés: 2021.11.3.
[8] "Ritkaföldfémek..." (Id., n°3).
[93] Id.
[10] HÉRARD, Pascal, Id. (n°4).
[11] "La Lettre de l'éduc. Az energetikai átmenet sötét oldala", Nemzetközi futárszolgálat.
URL: https://www.courrierinternational.com/article/la-lettre-de-leduc-la-face-sombre-de-la-transition-energetique, közzétéve: 10.03.2021; PACARY, Catherine, "Les métaux rares, la face noire des énergies vertes dévoilée sur Arte", A világ. URL: https://www.lemonde.fr/culture/article/2020/11/24/les-metaux-rares-la-face-noire-des-energies-vertes-devoilee-sur-arte_6060981_3246.html, közzétéve: 2020.11.24., hozzáférés: 2021.11.3.
[12] WEISBUCH, Claude, "15. Ritkaföldfémek, szervezett hiány és paradox környezeti kérdések között", in EUZEN, Agathe, EYMARD, Laurence, GAILL, Françoise (dir.), Fenntartható fejlődésParis, CNRS, 2013, 3. §. URL: https://books.openedition.org/editionscnrs/10721?lang=fr, hozzáférés: 2021.11.3.
[13] Id.
[14] CARCANAGUE, Samuel, "Miért beszélünk az anyagok "kritikusságáról"? The Conversation. URL: https://theconversation.com/pourquoi-parle-t-on-de-criticite-des-materiaux-105258, közzétéve: 2018.10.23.; "Ritkaföldfémek..." (IdPOULIQUEN, Fabrice, "Energiaátalakítás: "A ritka fémek kitermelésének ökológiai mérlege siralmas", 20Minutes.fr. URL: https://www.20minutes.fr/planete/2207615-20180124-transition-energetique-bilan-ecologique-extraction-metaux-rares-deplorable, közzétéve: 2018.01.24., elérés: 2021.11.3.
[15] HEUZÉ, Louis-Marie, "L'Union européenne ambitionne de sortir de sa dépendance aux terres rares", EI portál. URL: https://portail-ie.fr/short/2438/lunion-europeenne-ambitionne-de-sortir-de-sa-dependance-aux-terres-rares, közzétéve: 2020.09.16.; THIERS, Louise, "La guerre des métaux rares a déjà commencé". Interjú Guillaume Pitronnal", Futura Sciences. URL: https://www.futura-sciences.com/planete/actualites/environnement-guerre-metaux-rares-deja-commence-interview-guillaume-pitron-92866/, közzétéve: 2021.08.6., megtekintve: 2021.11.3.
[16] FABRE, Marina, "Les États-Unis relancentent la production de terres rares, sur fond de tensions géopolitiques avec la Chine", Novethic. URL: https://www.novethic.fr/actualite/environnement/ressources-naturelles/isr-rse/les-etats-unis-se-relancent-dans-la-production-de-terres-rares-le-petrole-du-xxie-siecle-149671.html, közzétéve: 2021.03.31.; FABRE, Marina, "Európa nyersanyagszövetséget hoz létre függetlenségének biztosítása érdekében", Novethic. URL: https://www.novethic.fr/actualite/economie/isr-rse/l-europe-va-creer-une-alliance-des-matieres-premieres-pour-assurer-son-independance-et-reussir-sa-transition-energetique-148948.html, közzétéve: 2020.09.7., elérés: 2021.11.3.
[17] GRAU, Juliette, SORIA, Olivier, Id. (n°7).
[18] BAILLY, Jean François, "A fémfüggőség egyre kritikusabb, hogyan tekintsen Európa a jövőre? A szabad. URL: https://www.lalibre.be/economie/decideurs-chroniqueurs/2021/03/17/la-dependance-aux-metaux-est-de-plus-en-plus-critique-comment-leurope-doit-envisager-le-futur-N53ZLIRVKRCELGGPAX5FSNSI3U/, közzétéve: 2021.03.17.; MÉGARDON-AUZÉPY, Pascale, "Les terres rares, un enjeu de souveraineté nationale", Gazdasági tanulmányok CA. URL: https://etudes-economiques.credit-agricole.com/Publication/2020-Octobre/Les-terres-rares-un-enjeu-de-souverainete-nationale, közzétéve: 2020.10.27.; RUCHE, Sébastien, "Rare earths make a comeback as an investment opportunity", Idő. URL: https://www.letemps.ch/economie/terres-rares-retour-opportunite-dinvestissement, közzétéve: 2021.05.26., megtekintve: 2021.11.3.
[19] LEBEL, Frédérique, "Európa kétségbeesetten keresi a "ritkaföldfémeket"", RFI. URL : https://www.rfi.fr/fr/podcasts/accents-d-europe/20210928-europe-cherche-terres-rares-d%C3%A9sesp%C3%A9r%C3%A9ment, publié le 28.09.2021, consulté le 3.11.2021.
[20] SEIBT, Sebastian, "Ritkaföldfémek: Peking titkos fegyvere a Washington elleni kereskedelmi háborúban? Franciaország 24. URL: https://www.france24.com/fr/20190529-terres-rares-arme-secrete-chine-guerre-commerciale-huawei, közzétéve: 2019.05.29., megtekintve: 2021.11.3.
[21] GOLLA, Mathilde, "La Chine prive le Japon de métaux rares", Le Figaro. URL: https://www.lefigaro.fr/conjoncture/2010/09/24/04016-20100924ARTFIG00274-la-chine-utilise-les-metaux-rares-pour-faire-pression.php, közzétéve: 2010.09.24., hozzáférés: 2021.11.3.
[22] SEIBT, Sebastian, Id. (n°20).
