HU 
FR 
BE-FR 
BE-NL 
DE 
EN 
NL 
ES 
IT 
SK 
DK 
SE 
november 2022
Bernd
Francia
2013 óta, a kijevi Majdan-felkelés után az ország sorsa megrekedt. Társadalmi szinten a vélemények megoszlanak; az egyik oldalon a nacionalisták és a nyugatbarátok, a másikon az oroszbarátok állnak. Ukrajna határválsággal néz szembe a Krím Oroszország általi annektálása és a 2014 óta tartó, több mint 14 000 halálos áldozatot követelő donbásszi konfliktus után.[1].
A belső és külső zavarok következtében Ukrajna két befolyási övezet között van.[2]. Külső diplomáciai szempontból ugyanis az a tény, hogy Oroszország saját befolyási övezetében akarja tartani Ukrajnát, míg a nyugati országok, mind az EU, mind a NATO, stratégiai okokból - nevezetesen a Fekete-tengerhez való hozzáférés miatt - igyekeznek növelni jelenlétüket az országban.[3]. Ráadásul Grúziához hasonlóan Ukrajna is kérte felvételét az Európai Unióba és a NATO-ba, amit Oroszország határozottan ellenez.[4]A közelmúltbeli katonai megmozdulásokat ennek fényében kell szemlélni.
2014 óta az EU-NATO-Ukrajna kapcsolatok, partnerségek, katonai gyakorlatok, valamint a NATO-tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok nőttek és mélyültek.
Európai szinten például 2017-ben aláírták az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodást, valamint az ukrán állampolgárok vízummentességi programját.[5]. 2021 októberében Kijevben került sor a 23. EU-Ukrajna csúcstalálkozóra.[6] ugyanezen év decemberében pedig Brüsszelben uniós csúcstalálkozót tartottak a keleti partnerség országaival, köztük Ukrajnával, az Oroszországgal szembeni feszültségek enyhítésére tett kísérletként.[7].
Az orosz ellenállás ellenére a NATO fenntartja az ukrán szövetségi tagságra vonatkozó nyitott ajtók politikáját[8]. A NATO támogatása számos segítségnyújtási és támogatási intézkedés formájában valósul meg, 16 kapacitásépítési programon és vagyonkezelői alapon keresztül.[9]. Továbbá a 2016-os varsói NATO-csúcstalálkozón létrehozták a hibrid hadviselési gyakorlatok elleni küzdelem NATO-Ukrajna platformját.[10]. A közelmúltban a NATO Információs és Kommunikációs Ügynöksége (NCIA) és Ukrajna új egyetértési megállapodást írt alá a technológiai projektekkel kapcsolatos együttműködésről.[11].
A NATO és az EU tagállamai közül Lengyelország és a balti államok (Litvánia, Lettország, Észtország) vesznek részt leginkább az Ukrajnával való partnerségben és a közös érdekek elmélyítésében, többek között a védelem területén. Ilyen például a 2020 júliusában létrehozott Lublini Háromszög, amely Lengyelországot, Litvániát és Ukrajnát fogja össze.[12]. Ahhoz, hogy megértsük e nemzetek közötti nagyobb közelséget, emlékeznünk kell történelmükre; az egykori Lengyel-Litván Köztársaság, majd a Lengyel Nagyhercegség mindig is fontos tétje volt a régió ellenőrzésére irányuló stratégiának, akár a lengyelek, a poroszok ellenségei, de a franciák nagy szövetségesei, akár az Orosz Birodalom részéről. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Kijev volt a Rusz első fővárosa, amíg Moszkvába nem költöztek. Ukrajna olyan ország, amelynek függetlensége nem régi, 1991-ben aláírt megállapodások eredménye. Az országot először a Lengyel-Litván Köztársaság, majd az orosz cárok uralták, akik számára a régió a Szovjetunió 1989-es bukásáig magtár volt.
Oroszország azonban fenn kívánja tartani pozícióit, növelve az orosz csapatok számát az ukrán határ mentén (2022. február 24. előtti helyzet), számos hadgyakorlatot szervez szövetségeseivel, mint legutóbb Fehéroroszországgal...[13]. Kína nemrég kijelentette, hogy támogatja Oroszországot ebben a válságban.[14]. Néhány NATO-tagállam szkeptikusan áll Ukrajna szövetségi csatlakozásához, különösen az Oroszországhoz fűződő gazdasági, társadalmi-politikai és energetikai érdekei miatt (Franciaország, Olaszország, Németország és Magyarország).[15]. Itt kell érteni az orosz gáz kitermeléséről és Európába történő szállításáról szóló megállapodások által okozott feszültségeket.
A számos orosz-amerikai találkozó és az amerikai tisztviselők - mint például Blinken külügyminiszter - európai látogatásai, akiket az ukrajnai helyzet aggaszt, azt mutatják, hogy az ország minden eddiginél inkább kelet-nyugati határvonal marad, nemcsak katonai és társadalmi-gazdasági, hanem geopolitikai szempontból is.[16]. Az orosz-ukrán eszkaláció elkerülésére tett amerikai és francia erőfeszítések ellenére ennek a "határnak" a jövője továbbra is bizonytalan.[17].
2022 Minden jog fenntartva: BRAUN
[1] ROMAN, Baptiste, "Háború Ukrajnában: hol áll az Európai Unió? Toutleurope. URL: https://www.touteleurope.eu/l-ue-dans-le-monde/guerre-en-ukraine-ou-en-est-l-union-europeenne/, hozzáférés: 2022.01.29.
[2] " Ukrajna: Mi a Nato és miért nem bízik benne Oroszország? BBC. URL: https://www.bbc.com/news/world-europe-18023383, hozzáférés: 2022.01.28., közzétéve: 2022.01.28.
[3] BLAKE, Skyler, "A növekvő orosz tengeri fenyegetés elhárítása a Fekete-tenger térségében", Atlanti Tanács. URL: https://www.atlanticcouncil.org/blogs/ukrainealert/countering-the-growing-russian-naval-threat-in-the-black-sea-region/, közzétéve: 2022.01.17., megtekintve: 2022.01.28.
[4] "Három volt szovjet köztársaság aláírja csatlakozási szándékát az EU-hoz", REMIX HÍREK. URL: https://rmx.news/article/three-former-soviet-republics-sign-intent-to-join-the-eu/, közzétéve: 20.07.2021,
hozzáférési dátum: 28.01.2022.
[5] "Az EU és Ukrajna kapcsolatai", az EU Tanácsának és az Európai Tanácsnak a hivatalos honlapja. URL: https://www.consilium.europa.eu/fr/policies/eastern-partnership/ukraine/, hozzáférés: 2022.01.28.
[6] "EU-Ukrajna csúcstalálkozó, Kijev, Ukrajna, 2021. október 12.", az EU Tanácsának és az Európai Tanácsnak a hivatalos honlapja. URL: https://www.consilium.europa.eu/fr/meetings/international-summit/2021/10/12/, hozzáférés: 2022.01.28.
[7] BRZOZOWSKI, Alexandra, MAKSZIMOV, VlagyiszlavUkrajna: az EU vezetői találkoznak a keleti partnerségben részt vevő partnerekkel", Euractiv. URL: https://www.euractiv.fr/section/elargissement/news/ukraine-les-dirigeants-europeens-rencontrent-leurs-homologues-du-partenariat-oriental/, közzétéve: 2021.12.16., elérés: 2022.01.28.
[8] "Stoltenberg megerősíti a NATO nyitott ajtók politikáját, Ukrinform. URL: https://www.ukrinform.net/rubric-polytics/3392655-stoltenberg-reaffirms-natos-opendoor-policy.html, közzétéve: 2022.01.27., elérés: 2022.01.28.
[9] "Kapcsolatok Ukrajnával", NATO honlap. URL: https://www.nato.int/cps/fr/natohq/topics_37750.htm, hozzáférés: 2022.01.28.
[10] Id. (n°9).
[11] "A NATO és Ukrajna megerősíti a technikai együttműködés iránti elkötelezettségét", NATO honlap. URL :
https://www.nato.int/cps/fr/natohq/news_190906.htm?selectedLocale=fr, közzétéve: 17.01.2022, elérés: 28.01.2022.
[12] LE QUINIOU, Romain, "Quelles perspectives pour le Triangle de Lublin ? Euro Creative.
URL: http://eurocreative.fr/quelles-perspectives-pour-le-triangle-de-lublin-1-2/, közzétéve: 2020.09.22., elérés: 2022.01.28.
[13] "Ukrán válság: az oroszok és az amerikaiak 'jövő héten' találkoznak", L'Express. URL: https://www.lexpress.fr/actualites/1/monde/face-a-face-russo-americain-pour-desamorcer-la-crise-ukrainienne_2166532.html, közzétéve: 2022.01.21.; LIPPERT, Anna, "Ukrajna: 4 kérdés a romló helyzet megértéséhez", Les Echos. URL: https://www.lesechos.fr/monde/europe/ukraine-4-questions-pour-comprendre-la-degradation-de-la-situation-1381802, közzétéve: 2022.01.25., elérés: 2022.01.28.
[14] "Konfliktus Ukrajnában: Kína támogatja Oroszország álláspontját, Antony Blinken eszmecseréje", RTBF. URL: https://www.rtbf.be/article/conflit-en-ukraine-la-chine-se-rallie-a-la-position-de-la-russie-lors-d-un-echange-avec-antony-blinken-10922887, közzétéve: 2022.01.27., elérés: 2022.01.28.
[15] DUNAI, Marton, SHOTTER, James, "Ukraine neighbors embrace Nato help but Hungary expresses doubts", Financial Times. URL: https://www.ft.com/content/19cf30eb-9955-4e36-8c21-78f410674846?fbclid=IwAR1zYedTfQHV2WPO1WWLXrAyVzRTds2S9PzNTiMQRb8RD3V8pgPDcwBX0oI, közzétéve: 2022.01.27., elérés: 2022.01.28.
[16] "Ukrajnai válság: az USA az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul", A világ. URL: https://www.lemonde.fr/international/article/2022/01/27/crise-en-ukraine-la-russie-regrette-le-refus-americain-de-limiter-l-elargissement-de-l-otan_6111209_3210.html, közzétéve: 2022.01.27.; "Ukrán válság: Miért nem szűnt meg a konfliktus veszélye az orosz-amerikai találkozó után sem? BFM TV. URL: https://www.bfmtv.com/international/crise-ukrainienne-pourquoi-le-risque-de-conflit-n-est-toujours-pas-ecarte-apres-la-rencontre-russo-americaine_AD-202201210505.html, közzétéve: 2022.01.21.; "Ukrán válság: oroszok és..." (Id., 13. sz.); "Ukrajna: Antony Blinken szerint Oroszország feléleszti a hidegháború kísértetét", Franciaország 24. URL : https://www.france24.com/fr/europe/20220120-crise-ukrainienne-blinken-consulte-les-alli%C3%A9s-europ%C3%A9ens-avant-le-face-%C3%A0-face-russo-am%C3%A9ricain, publié le 20.01.2022, consultés le 28.01.2022.
[17] "Ukrán válság: Oroszország "jó jelet" küldött a párizsi találkozón", Franciaország 24. URL : https://www.france24.com/fr/europe/20220126-crise-ukrainienne-ballet-diplomatique-%C3%A0-paris-en-pr%C3%A9sence-de-la-russie, publié le 26.01.2022; "Crise en Ukraine : les États-Unis écartent une exigence russe", A világ. URL: https://www.lemonde.fr/international/article/2022/01/26/crise-en-ukraine-sequence-diplomatique-a-paris-washington-s-attend-a-une-attaque-russe-imminente_6111102_3210.html, közzétéve: 2022.01.26., elérés: 2022.01.28.
